A légúti epiteliális sejtek (AEC) az emberi légzőrendszer kulcsfontosságú összetevői: A levegőben terjedő kórokozók, például az Aspergillus fumigatus (Af) elleni védekezés első vonala, az AEC-k döntő szerepet játszanak a gazdaszervezet védekezésének megindításában és az immunválaszok szabályozásában, és fontosak a védekezésben. a légúti egészség és az olyan fertőzések megelőzése, amelyek olyan állapotokhoz vezethetnek, mint például az aspergillózis. A Manchesteri Egyetem dr. Margherita Bertuzzi és csapata kutatása arra törekedett, hogy megértse, hogyan küzdenek az AEC-k az Af-vel, és mi vezet e védelem sebezhetőségéhez, különösen azoknál az egyéneknél, akiknek alapbetegsége van. 

Dr. Bertuzzi és csapata korábbi munkái bebizonyították, hogy az AEC-k hatékonyan akadályozzák meg, hogy a gomba kárt okozzon, ha jól működnek. Ha azonban ezek a sejtek nem működnek megfelelően, a nagyobb kockázatnak kitett embereknél, például legyengült immunrendszerűek vagy tüdőbetegségben szenvedőknél, a gomba kihasználhatja ezt a helyzetet.

Dr. Bertuzzi és csapata új kutatásának célja annak feltárása volt, hogy az AEC-k hogyan akadályozzák meg a gombát egészséges emberekben, és mi történik rosszul a betegekben. A csapat alaposan megvizsgálta a gomba és az egészséges egyének tüdősejtjei közötti kölcsönhatást, valamint bizonyos betegségekben szenvedőket. Fejlett tudományos módszerekkel a csapat nagyon részletesen tudta megfigyelni a tüdősejtek és a gomba közötti kölcsönhatásokat.

Amit Találtak 

Kísérletek kimutatták, hogy fontos volt a gomba növekedési szakasza, és a folyamatban egy felszíni szénhidrát – mannóz (egy cukor) is szerepet játszott.

Pontosabban rájöttek, hogy a gombát nagyobb valószínűséggel veszik fel a tüdősejtek, ha néhány órája növekszik, mint amikor csak egy friss spóra. A 3 és 6 órás csírázáskor reteszelt duzzadt gombaspórák kétszer könnyebben internalizálódtak, mint a 2 órával zártak. Azt is megállapították, hogy a gomba felszínén lévő mannóz nevű cukormolekula nagy szerepet játszik ebben a folyamatban. 

A mannóz egyfajta cukormolekula, amely különféle sejtek felszínén található, beleértve az olyan kórokozók sejtjeit, mint az Aspergillus fumigatus. Ez a cukor fontos szerepet játszik a gomba és a gazdasejtek közötti kölcsönhatásban, különösen a tüdőt bélelő AEC-kben. Egészséges immunválasz esetén a kórokozók felszínén lévő mannózt az immunsejtek mannózreceptorai felismerhetik, és egy sor immunválaszt váltanak ki, amelyek célja a kórokozó eltávolítása. Az Aspergillus fumigatus azonban úgy fejlődött, hogy kihasználja ezt a kölcsönhatást, lehetővé téve számára, hogy a tüdősejtekhez tapadjon, és hatékonyabban támadja meg azokat. A mannóz jelenléte a gomba felszínén megkönnyíti a mannózkötő lektinekhez (MBL-ekhez) (specifikusan a mannózhoz kötődő fehérjékhez) való kötődését a tüdősejtek felszínén. Ez a kötődés elősegítheti a gomba beépülését a tüdősejtekbe, ahol ott tartózkodhat és fertőzést okozhat.

A kutatás rávilágított annak lehetőségére, hogy ezt a kölcsönhatást manipulálják a gombás fertőzések elleni küzdelem eszközeként. A mannóz vagy mannózkötő lektinek, például a Concanavalin A hozzáadásával a kutatók jelentősen csökkenthetik a gomba tüdősejtekbe való behatolási képességét. Ez a csökkentés úgy valósult meg, hogy lényegében a gombával „versenyeztek” a tüdősejtek kötőhelyeiért, vagy a gombás mannóz közvetlen blokkolásával, ezáltal gátolva a gombás fertőzést elősegítő kölcsönhatást.

Miért számít?

Ezeknek a kölcsönhatásoknak a megértése fontos betekintést ad arra vonatkozóan, hogy tüdőnk hogyan véd meg minket a gombás fertőzésektől, és mi történik rosszul az ilyen fertőzésekkel szemben érzékeny emberekben. Ez a tudás segíthet új kezelések létrehozásában olyan kórokozók ellen, mint az Aspergillus fumigatus.

A teljes absztraktot elolvashatja itt.