A nedvesség és a penész okozta egészségügyi veszélyek

Legalább három lehetséges oka van a nedvességgel és penészgombákkal való érintkezés után normális, egészséges immunrendszerű emberek rossz egészségi állapotának: fertőzés, allergia és toxicitás.

A penészgombák megzavarása esetén a penészszemcsék (spórák és egyéb törmelékek) és az illékony vegyszerek könnyen felszabadulnak a levegőbe, és könnyen belélegezhetők a közelben tartózkodók tüdejébe és melléküregébe.

Ezek a részecskék és vegyszerek gyakran okozzák allergia (beleértve a sinus allergiát is) és esetenként allergiás alveolitisttúlérzékenységi tüdőgyulladás). Ritkán megtelepedhetnek és kis területeken, például melléküregekben növekedhetnek – esetenként még magában a tüdőben is (CPA, ABPA). Legutóbb világossá vált hogy a nedvesség és esetleg a penészgombák asztmát okozhatnak és súlyosbíthatják.

Sok penészgomba különféle toxinokat képes előállítani, amelyeknek számos hatása van emberekre és állatokra. A gombás anyagok egy részének mikotoxinok vannak jelen, amelyek szétszóródhatnak a levegőben, így lehetséges, hogy ezek belélegezhetők. Egyes allergénekről ismert, hogy mérgezőek. A jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy nem lehet elegendő mikotoxint belélegezni ahhoz, hogy a toxicitásával közvetlenül összefüggő problémákat okozzon – mindössze két-három vitathatatlan esetet jelentettek valaha, és csak egy penészes otthonban. A mérgező allergének belélegzése által okozott mérgező egészségügyi hatások (azaz nem allergia) valószínűsége egyelőre nagyon bizonytalan.

Vannak más mérgező anyagok is, amelyek a nedves otthonban lévő penészgombákból származnak:

• Illékony szerves vegyi anyagok (VOC), amelyek egyes mikrobák által kibocsátott szagok
• Proteázok, glükánok és egyéb irritáló anyagok
• Arra is ügyeljen, hogy a nedves otthonokban számos egyéb (nem penészes) irritáló/VOC anyag található.

Mindezek hozzájárulhatnak a légzési nehézségekhez.

A fent említett betegségeken kívül a következő betegségeket is hozzáadhatjuk, amelyek szoros összefüggésben állnak egymással (egy lépésre attól, hogy a betegség okozója legyen) légúti fertőzések, felső légúti tünetek, köhögés, zihálás és a légzési zavarok. Lehetnek még tisztázatlan egészségügyi problémák, amelyek úgy tűnik, hogy felhalmozódnak a „mérgező penészgombáknak” való hosszú távú expozícióból egy nedves otthonban, de ezek még messze nem állnak rendelkezésre megfelelő bizonyítékok alátámasztására.

Mi a bizonyíték arra, hogy a nedvesség okozza ezeket az egészségügyi problémákat?

Létezik egy „végleges” lista (lásd fent) azokról a betegségekről, amelyekről úgy ítélik meg, hogy megfelelő támogatást kapnak a kutatói közösség ahhoz, hogy részletesen megvizsgálhassuk, de számos más betegség nem rendelkezik elegendő támogatással a tudományos közösség számára a döntés meghozatalához. Miért kell emiatt aggódni?

Tekintsük át röviden azt a folyamatot, amellyel ok-okozati összefüggést állapítanak meg egy betegség és annak oka között:

Ok és okozat

Különböző kutatók hosszú története során feltételezték, hogy egy betegség nyilvánvaló oka volt a valódi oka, és ez megakadályozta a gyógyulás felé haladást. Az egyik példa a malária. Ma már tudjuk, hogy a maláriát egy apró parazita féreg okozza, amelyet vérszívó szúnyogok terjesztenek (a felfedezés Charles Louis Alphonse Laveran, amiért 1880-ban Nobel-díjat kapott). Ezelőtt azt feltételezték, hogy mivel az emberek a világ azon részein kaptak el maláriát, ahol bőséges mocsarak és általában rossz szagúak voltak, a „rossz levegő” okozta a betegséget. Évek teltek el a malária megelőzésével a rossz szag eltávolításával!

Hogyan bizonyítsuk az okot és okozatot? Ez egy bonyolult téma, amely nagy figyelmet kapott az első viták óta arról, hogy a dohányzás rákot okozott-e vagy sem – lásd a részletes vitát itt. Ez a vita vezetett a közzétételhez Bradford Hill kritériumok a betegség oka és maga a betegség közötti ok-okozati összefüggésre. Ennek ellenére továbbra is sok tere van a vitának és a véleményformálásnak – a betegség lehetséges oka továbbra is egyéni és csoportos elfogadás kérdése az orvosi kutatói közösségekben.

Ami a nedvességet illeti, a Az Egészségügyi Világszervezet a jelentés és az azt követő felülvizsgálatok a következő kritériumokat alkalmazták:

Epidemiológiai bizonyítékok (azaz számolja meg, hány betegséget talált a gyanús környezetben (ahol az emberek ki vannak téve a feltételezett oknak)): öt lehetőséget vesznek figyelembe csökkenő fontosságú sorrendben

1. Ok-okozati összefüggés
2. Összefüggés van az ok és a betegség között
3. Korlátozott vagy szuggesztív bizonyíték az asszociációra
4. Nem megfelelő vagy elégtelen bizonyíték annak megállapítására, hogy van-e összefüggés
5. Korlátozott vagy szuggesztív bizonyíték az összefüggés hiányára

Klinikai bizonyítékok

Ellenőrzött körülmények között, foglalkozási csoportokban vagy klinikailag kitett önkéntesek vagy kísérleti állatok bevonásával végzett vizsgálatok. A legtöbb ilyen tanulmány kis egyedcsoportokon alapul, de mind az expozíciót, mind a klinikai eredményeket jobban jellemzik, mint az epidemiológiai vizsgálatokban. Azt jelzi, hogy megfelelő körülmények esetén milyen tünetek jelentkezhetnek.

Toxikológiai bizonyítékok

Epidemiológiai bizonyítékok alátámasztására használják. Önmagában nem elegendő az ok vagy okozat bizonyítására, de hasznos annak bemutatására, hogy bizonyos tünetek adott körülmények között hogyan jelentkezhetnek. Ha nincs epidemiológiai bizonyíték, akkor nincs utalás arra, hogy egy adott tünethez szükséges feltételek valóban „valós élet” körülmények között fordulnak elő.

Biztosak vagyunk benne, hogy milyen egészségügyi hatásokat okoz a nedvesség?

Epidemiológiai bizonyítékok (elsődleges fontosság)

Az Institute of Medicines beltéri környezeti expozícióról szóló áttekintésének legutóbbi frissítése megállapította, hogy asztma fejlesztés, asztma súlyosbodása (rosszabbodás), jelenlegi asztma (az asztma jelenleg is előfordul)Van nedves körülmények okozzák, valószínűleg penészgombák is. Idézve a WHO korábbi jelentését, „elegendő bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy összefüggés van a beltéri nedvességgel összefüggő tényezők és a légúti egészségre gyakorolt ​​hatások széles köre között, köztük légúti fertőzések, felső légúti tünetek, köhögés, zihálás és a légzési zavarok“. Hozzátehetjük túlérzékenységi tüdőgyulladás után erre a listára Mendell (2011).

Toxikológiai bizonyítékok (másodlagos támogató fontosság)

Nagyrészt ismeretlenek azok a mechanizmusok, amelyek révén a nem fertőző mikrobiális expozíció hozzájárul a beltéri levegő páratartalmával és penészesedésével összefüggő káros egészségügyi hatásokhoz.

Az in vitro és in vivo vizsgálatok változatos gyulladásos, citotoxikus és immunszuppresszív válaszokat mutattak ki a nedves épületekben található mikrobiális fajok spóráinak, metabolitjainak és összetevőinek való kitettség után, ami hitelessé teszi az epidemiológiai eredményeket.

A nedvességgel összefüggő asztma, allergiás szenzibilizáció és a kapcsolódó légúti tünetek az immunrendszer ismételt aktiválódásából, túlzott immunválaszokból, a gyulladásos mediátorok elhúzódó termelődéséből és szövetkárosodásból eredhetnek, ami krónikus gyulladáshoz és gyulladással összefüggő betegségekhez, például asztmához vezethet.

A nedves épületekkel összefüggő légúti fertőzések gyakoriságának megfigyelt növekedése a nedves épületekkel összefüggő mikrobák immunszuppresszív hatásával magyarázható kísérleti állatokban, amelyek rontják az immunvédelmet, és így növelik a fertőzésekre való hajlamot. Egy másik magyarázat lehet, hogy a gyulladt nyálkahártya szövet kevésbé hatékony gátat képez, növelve a fertőzés kockázatát.

Különféle, változatos, ingadozó gyulladásos és toxikus potenciállal rendelkező mikrobiális szerek jelen vannak egyidejűleg más levegőben lévő vegyületekkel, ami elkerülhetetlenül kölcsönhatásokat eredményez a beltéri levegőben. Az ilyen kölcsönhatások váratlan reakciókhoz vezethetnek, még alacsony koncentrációknál is. A kiváltó összetevők keresése során a toxikológiai vizsgálatokat a beltéri minták átfogó mikrobiológiai és kémiai elemzésével kell kombinálni.

A mikrobiális kölcsönhatásokat gondosan mérlegelni kell a nedves épületekben való kitettség lehetséges egészségügyi hatásainak értékelésekor. Az eredmények értelmezésekor figyelembe kell venni a sejttenyészetekkel vagy kísérleti állatokkal végzett vizsgálatok során alkalmazott koncentrációk és az ember által elérhetõ koncentrációk eltéréseit is.

A kísérleti állatokon végzett vizsgálatok eredményeinek humán expozícióval kapcsolatos értelmezésekor fontos figyelembe venni a relatív dózisok különbségeit, valamint azt, hogy a kísérleti állatoknál alkalmazott expozíciók nagyságrendekkel nagyobbak lehetnek, mint a beltéri környezetben tapasztaltak.

A lakossági nedvesség a jelenlegi asztma 50%-os növekedésével és az egyéb légúti egészségügyi következmények jelentős növekedésével jár, ami arra utal, hogy az Egyesült Államokban a jelenlegi asztmák 21%-a a lakossági nedvességnek és a penészesedésnek tulajdonítható.