A krónikus fájdalom gyakori a krónikus légúti betegségben szenvedők és gondozóik körében; valójában ez az egyik leggyakoribb oka annak, hogy mindkettő orvoshoz fordul. Valamikor az orvos válasza egyszerű lehetett – ellenőrizze, hogy a fájdalom oka a beavatkozással tisztázódott-e, majd írjon fel fájdalomcsillapítót, hogy segítsen a betegnek megbirkózni a fájdalom rövid időszakával. Ha a megjósolt fájdalomperiódus nem lesz rövid, továbbra is fájdalomcsillapítót adnak, de egy bizonyos pont után tudjuk, hogy két dolog kezd megtörténni:
- A fájdalomcsillapítók elkezdenek mellékhatásokat okozni, amelyek közül néhány súlyos is lehet (pl. depresszió). Minél tovább szedi a fájdalomcsillapítót, és minél nagyobb az adag, annál rosszabb lehet.
- Egyes fájdalomcsillapítók – különösen azok, amelyeket súlyos fájdalom kezelésére használnak – több héten át szedve kezdik elveszíteni hatékonyságukat
Manapság az orvosok nagyobb valószínűséggel próbálják a betegeket arra ösztönözni, hogy maradjanak aktívak, maradjanak munkában, és a fájdalom forrásától függően erősítő gyakorlatokat javasolhatnak (a javított izomtónus és az erőhatás segít a fájdalmas ízületekben). Ez segíti a beteg szocializálódását, csökkenti a szorongást és a depresszió kockázatát, sőt magát a fájdalmat is csökkentheti.
De várj! Felmerülhet a kérdés: Egy fájdalmas ízület mozgatása nem okoz több sérülést, és ezáltal több fájdalmat? Ha orvosi felügyelet mellett végzik, ez nem valószínű, és általában a fájdalom javul, és csökken a fájdalomcsillapítók adagja.
De mi a helyzet a légúti betegségben szenvedőknél gyakran tapasztalt mellkasi fájdalommal?
Először is fontos ezt hangsúlyozni minden mellkasi fájdalmat orvosnak kell megvizsgálnia mivel több oka is lehet, és néhány ok azonnali figyelmet igényel pl. szívroham!
A mellkasi fájdalmak egy része fájó csontokból, izomzatból és ízületekből ered, így mivel nem kerülhetjük el, hogy légzés közben ne mozgassuk mellkasunkat, hajlamosak vagyunk egy ideig csökkenteni a mozgást, és fájdalomcsillapítót szedni, amíg a fájdalom enyhül. De ahogy fentebb is írtuk, kezelőorvosa többféle megközelítést alkalmazhat a mellkas mozgásban tartására, az izmok felépítésére, hogy megelőzze a jövőbeni fájdalmat, és csökkentse a fájdalomcsillapító adagját – ugyanúgy, mint bármely más ízületi fájdalom esetén.
További információ: NHS Mellkasi fájdalom
Hogyan csökkenthetem a fájdalomcsillapítók adagját?
Számos technika segít abban, hogy jobban kézben tartsa a fájdalom mértékét – némelyiket a fenti link említi, krónikus fájdalom kezelése. Sokan kihasználnak egy kevéssé ismert tényt a fájdalomról, amiről legtöbbünk meggyőzni fog. Fájdalmunkat nem sérülés generálja, hanem az agyunk, védekező mechanizmusként. Ez azt sugallja, hogy a fájdalom mértéke nem elkerülhetetlen, talán az agyunk segítségével egy kicsit kontrollálni tudjuk azt!
Nem meggyőzött? Próbálja meg megnézni ezt a videót, amelyet az egyik páciensünk ajánlott, és ez segített neki megérteni, hogy tehetünk valamit a fájdalmunk csökkentése érdekében, sőt, esetleg még a fájdalomcsillapítók adagját is csökkenthetjük.