A túlzott nyálkatermelés gyakori probléma az allergiás bronchopulmonalis aspergillosisban szenvedő betegeknél.ABPA), és krónikus tüdő aspergillózis (CPA). A nyálka víz, sejttörmelék, só, lipidek és fehérjék sűrű keveréke. Kibéleli légútjainkat, megfogja és eltávolítja az idegen részecskéket a tüdőből. A nyálka gélszerű vastagságát a mucinoknak nevezett fehérjék családja okozza. Az asztmában szenvedő egyéneknél ezeknek a mucinfehérjéknek a genetikai változásai megvastagodhatják a nyálkahártyát, ami megnehezíti a tüdőből való kiürülését. Ez a vastag és sűrű nyálkahártya felhalmozódik, és nyákdugókhoz vezethet, elzárva a légutakat, és légzési nehézségeket, zihálást, köhögést és egyéb légúti tüneteket okozhat.
Az orvosok általában belélegezhető gyógyszerekkel, például hörgőtágítókkal és kortikoszteroidokkal kezelik ezeket a tüneteket a légutak megnyitása és a gyulladás csökkentése érdekében. A nyálkaoldó szereket a nyálkahártyák lebontására is fel lehet használni, de az egyetlen elérhető gyógyszer, az N-acetilcisztein (NAC) nem túl hatékony, és nemkívánatos mellékhatásokat okozhat. Míg a jelenlegi kezelések segíthetnek a tünetek kezelésében, hatékony és biztonságos kezelésekre van szükség a nyálkahártya problémájának közvetlen kezelésére.
A probléma megoldására 3 megközelítést vizsgálunk:
- Nyálkaoldók a nyálkahártyák feloldására
A Colorado Egyetem kutatói új mucolitikumokat, például trisz (2-karboxietil)-foszfint tesztelnek. Ezt a nyálkaoldó szert asztmás egerek egy csoportjának adták, akik gyulladást és túlzott nyálkatermelést tapasztaltak. A kezelés után a nyálkaáramlás javult, és az asztmás egerek ugyanolyan hatékonyan tudták eltávolítani a nyálkát, mint a nem asztmás egerek.
A mucolitikumok azonban úgy fejtik ki hatásukat, hogy megbontják a mucinokat összetartó kötéseket, és ezek a kötések a szervezet más fehérjéiben is megtalálhatók. Ha a kötések megszakadnak ezekben a fehérjékben, az nem kívánt mellékhatásokhoz vezethet. Ezért további kutatásokra van szükség egy olyan gyógyszer felfedezéséhez, amely csak a mucinokban lévő kötéseket célozza meg, csökkentve a mellékhatások kockázatát.
2. Tisztító kristályok
Egy másik megközelítésben Helen Aegerter és csapata a Belgiumi Egyetemen olyan fehérjekristályokat tanulmányoz, amelyekről úgy gondolják, hogy asztmában a nyálka túltermelését okozzák. Ezek a Charcot-Leyden kristályok (CLC) néven ismert kristályok a nyálka megvastagodását okozzák, ezért nehezebben ürülnek ki a légutakból.
A kristályok közvetlen kezelésére a csapat olyan antitesteket fejlesztett ki, amelyek megtámadják a kristályokban lévő fehérjéket. Az antitesteket asztmás egyénektől vett nyálkamintákon tesztelték. Azt találták, hogy az antitestek hatékonyan oldották fel a kristályokat azáltal, hogy a CLC-fehérjék azon specifikus régióihoz kapcsolódnak, amelyek összetartják őket. Ezenkívül az antitestek csillapították a gyulladásos reakciókat egerekben. Ezen eredmények alapján a kutatók most egy olyan gyógyszeren dolgoznak, amely ugyanolyan hatással lehet az emberekre. Aegerter úgy véli, hogy ez a megközelítés számos gyulladásos betegség kezelésére alkalmazható, amelyek túlzott nyálkatermeléssel járnak, beleértve az arcüreggyulladást és a gombás kórokozókkal (például az ABPA-val) szembeni bizonyos allergiás reakciókat.
- A túlzott nyálkakiválasztás megakadályozása
A harmadik megközelítésben Burton Dickey, a Texasi Egyetem pulmonológusa azon dolgozik, hogy megakadályozza a nyálkahártya kialakulását a nyálka túltermelésének csökkentésével. Dickey csapata azonosított egy specifikus gént, a Syt2-t, amely csak a túlzott nyálkatermelésben vesz részt, a normál nyálkatermelésben nem. A túlzott nyálkatermelés gátlására kifejlesztettek egy PEN-SP9-Cy nevű gyógyszert, amely blokkolja a Syt2 működését. Ez a megközelítés különösen ígéretes, mivel a nyálka túltermelését célozza meg anélkül, hogy megzavarná a normál nyálka létfontosságú funkcióit. A normál nyálkatermelés kritikus szerepet játszik a légzőrendszer és az emésztőrendszer egészségének védelmében és fenntartásában. Bár a kezdeti eredmények ígéretesek, további kutatásokra van szükség e gyógyszerek hatékonyságának és biztonságosságának értékeléséhez a klinikai vizsgálatok során.
Összefoglalva, a nyálkahártya kellemetlen tüneteket okoz ABPA, CPA és asztma esetén. A jelenlegi kezelések a tünetek kezelésére összpontosítanak, nem pedig a nyálkahártyák csökkentésére vagy eltávolítására. A kutatók azonban három lehetséges megközelítést vizsgálnak, amelyek magukban foglalják a mucolitikumokat, a kristálytisztítást és a túlzott nyálkakiválasztás megakadályozását. Hatékonyságuk és biztonságosságuk megerősítéséhez további kutatásokra van szükség, de a megközelítések ígéretes eredményeket mutattak, és a jövőben az egyik módja lehet annak, hogy megelőzzük a nyálkahártya kialakulását.
További információk: