Diagnózis
Írta: Seren Evans

A pontos diagnózis soha nem volt egyszerű az aspergillózis esetében, de a modern eszközök gyorsan fejlődnek, és mára javítják a diagnózis sebességét és pontosságát. A klinikán jelentkező pácienst először felkérik, hogy adja meg az általa észlelt tünetek anamnézisét. Ettől az előzménytől függően számos teszt kérhető a következő listából:

  • Vérvizsgálat
  • A mellkas röntgen vagy CT vizsgálata
  • Bőrteszt az Aspergillus allergénekkel szembeni érzékenység mérésére
  • Köpet (nyák) minta tenyésztése és elemzése
  • Szövetnedvek tenyésztése, pl. tüdőfolyadék (úgynevezett BAL)
  • Bronhoszkópia – ahol egy hajlékony csövet vezetnek le a tüdőbe szedáció alatt.
  • Szövettömeg mintája vagy biopsziája (ha van) tüdőüregben

Mit mutatnak a tesztek?

Vérvétel: elleni antitestek Aspergillus fehérjék mérhetők a páciens vérében, és ez jelzi, ha a betegnek van egy Aspergillus fertőzés – ez egy enzimhez kötött immunszorbens vizsgálat (ELISA), mint például az ImmunoCAP® Specifikus IgE vérvizsgálat.. A pozitív eredmény azt jelenti, hogy a gomba elleni antitestek kimutathatók. A pozitív teszteredmény szintén hasznos marker a későbbi összehasonlításokhoz a kezelés hatékonyságának értékeléséhez. Esetenként hamis pozitív eredmény is előfordulhat, ezért számos különböző tesztet alkalmaznak az aspergillózis diagnosztizálására. Néha az allergia markerei Aspergillus pozitívak a vérben. A vérben olykor megtalálható adott gombamolekula vizsgálata – az úgynevezett galaktomannán teszt vérmintán is elvégezhető.

Egyéb tesztek közé tartozik vérképa plazma viszkozitása és a C-reaktív protein, ami gyulladásra utalhat – az ilyen markerek általában javítanak a kezelés során, így a kiindulási szint hasznos. A máj- és vesefunkciós tesztek fontosak, mivel a májfunkció kóros lehet gombaellenes szerek hatására. Ezenkívül egyes aspergillózisos betegeknél alacsony lehet az ún mannóz kötő lektin (MBL) és abnormális géneket jelenítenek meg ehhez a fehérjéhez.

mellkas röntgen lehetővé teszi a tüdő belsejének vizualizálását, és azonosíthat egy rendellenességet, például bármilyen tüdőüreget – amely egy másik alapbetegség vagy fertőzés eredményeként alakult ki, vagy ha gombagolyó (aszpergilloma) jelen van. Ebben az esetben a tüdő fejlettebb keresztmetszeti képére lehet szükség számítógépes tomográfia (CT) szükséges lehet. Az eljárás röntgensugárzásra támaszkodik a részletes kép elkészítéséhez. Nyugodtan kell feküdnie egy keskeny asztalon, amely a CT-szkenner közepébe csúszik, ahol a röntgensugarak körbeforognak. A szkennelés általában csak néhány percet vesz igénybe.

bőrpróba ahol egy kis tűvel karcolják meg a bőr felületét, akkor kimutatható, hogy a betegben keringenek-e specifikus IgE antitestek. Aspergillus. Ez egy gyakoribb teszt, ha asztmája vagy ABPA-ja van. A pozitív eredmény azt jelzi, hogy a beteg érzékeny AspergillusLásd az immunrendszert.

A köpetminta, más szövetnedvek vagy szövetbiopsziák küldhetők a laboratóriumba tenyésztésre, hogy megvizsgálják, lehetséges-e a növekedés Aspergillus a mintából. A tudósok egy speciális tenyésztőlemezt használnak a penészgombák növesztésére, és ha valamelyik nő, gyakran használnak mikroszkópot a penészgomba típusának megállapítására. Az észlelés másik módja Aspergillus érzékeny molekuláris vizsgálati módszerrel.

bronchoscopia egy olyan eljárás, amelynek során egy rugalmas csövet vezetnek a tüdőbe, hogy megnézzék a tüdőt és a légutakat – a pácienst az eljárás során szedálják. A tüdőszövetből vagy -folyadékból vett minták a bronchoszkópon keresztül biopsziás vétellel végezhetők laboratóriumi vizsgálat céljából tenyésztéssel és molekuláris tesztekkel, ha szükséges. Még több.

biopszia a fertőzött területekről (pl. tüdő, sinus) vett kis szövetminták, amelyeket vagy vékonyra szeletelnek, megfestenek és mikroszkóp alatt megvizsgálnak, vagy olyan táptalajra helyezik, amely lehetővé teszi a jelenlévő gombák növekedését – a gomba ezután azonosítható.

Ezután a fenti tesztek eredményeit együttesen mérlegelik, és ha az aspergillózis beigazolódik, megfelelő kezelési rendet kezdenek.

Tünetek:

A tünetek nagyon eltérőek lehetnek attól függően, hogy a beteg milyen típusú aspergillózisban szenved. Például egy aspergillómás betegnek kevés tünete lehet, vagy csak köhög, egy másik nagy mennyiségű vért köhöghet fel (haemoptysis), és sürgős orvosi ellátást igényel. nagy eltérések vannak a betegek között.

  • fogyás
  • fáradtság
  • láz
  • köhögés
  • vérköhögés (hemoptysis)
  • légszomj

Előfordulhat, hogy a fenti tünetek némelyikével rendelkező betegnél nincs aspergillózis – valójában nem valószínű, hacsak nem gyenge az immunrendszere (pl. rákterápia, szervátültetés után). Ha egy személy több adag antibiotikumra nem reagált, és legyengült az immunrendszere, meg kell fontolni az aspergillózis vizsgálatát.